Ranagol akarata szerint

Önérdek és a birodalom akarata

Akik olvasták az Örvényben című novellát, azok emlékezhetnek, hogy a Krán-Pyarron szövetségi tárgyalások – dacára az óriási amund fenyegetésnek – nem indultak túl jól. Finoman fogalmazva. A kimondhatatlan nevű aquir (Arhatarmaqershaloshateru), aki a kráni követséget vezette, ugyanis saját céljainak érvényesítésére érkezett, melyet sikeresen végre is hajtott, a tetthelyről való távozása azonban összecsapásba torkollott.

Itt lépett közbe a Belső Birodalom

A Belső Birodalom, illetve Ranagol akarata ugyanis teljesen más volt és egy olyan hatalmas valakit küldött, aki rendet tud vágni és visszaállíthatja a pyarroniak bizalmát is:

A nagy fényesség már elmúlt, ami megmaradt belőle, az a gyülekezőtér mellett álló alakból érkezett. Igazi óriás volt. Három kísérője hasonlóképpen festett, de egészen eltörpültek mellette, noha ők maguk is magasabbak voltak legalább két fejjel bárkinél a szigeten. Háromszög alakban állták körbe parancsolójukat. Minél tovább fürkésztem őket, annál jobban elfogott egy bizonytalan érzés. Sehogy nem tudtam elhessegetni magamtól a zavaró gondolatot, hogy mindenki másmilyennek látja a jövevényeket. Bár életem jó részét a Birodalom tanulmányozásának szenteltem, nem emlékeztem semmire, ami csak közelítőleg is hasonlított volna rájuk. Elmelenyomatuk tökéletesen idegen volt a számomra, csakúgy a páncél – ha ugyan az volt -, amit viseltek.

A középső alak legalább három ember magas lehetett. Én úgy láttam, félig élőlény, félig valami szervetlen anyagból gyúrt, sosem látott vértezet. A jégkék fény belőle áradt. Lassan lüktetett és egyre halványodott, mintha folyamatosan hűlne. Az od jelenléte vette körül, feje, végtagjai talán nem is illeszkedtek páncélos testéhez. Fémkesztyűs kezét irdatlan pallos markolatán nyugtatta, arcát a ezüstszínű, vonások, orr és száj nélküli maszk rejtette. Fordított könnycseppre emlékeztetett. Amikor megszólalt, minden beleremegett, noha nem volt igazán hangos. A szavai a bensőnkben keltek életre, ott vibráltak, hogy megreszketették a csontjainkat is. Nem tudnám megmondani, miként tette, de mindannyian értettük, pedig bizonyos voltam benne, hogy sosem hallott nyelven szól.

– Arhatarmaqershaloshateru, khtac az Égfakítók között, lépj elő!

Száraz, csikorgó hang volt. Ősbeszéd.

– Qus Quar vagyok, rendbíra Ranagol akaratából, a a Belső Birodalomból. Állj elém, hogy ítélkezhessek fölötted!

A rendbíra. Ahogy a grafika és az idézet is mutatja, nem akárkivel van dolgunk, pedig még csak éppen bemutatkozott. Itt egy kis kitérőt kell tennem. Wayne Chapman a Kékarcú Kiteljesedése készítésében szerepet vállalt és háttér információkkal segítette az alkotógárda munkáját. A most következő információtól azt hiszem sok mindenki álla le fog esni, bár Aquir már csepegtetett az információból a facebookon. Qus Quar nem más, mint Elorand. Igen az az Elorand aki, 20 évvel korábban a Dúlás során a pyarroniak egyik hőse volt még…

Az első sokk után, jobban meggondolva nem ő az első pyarroni-kráni kettős kötődésű figura az Örvényben novellában sem, hisz a pyarroni küldöttség vezetője kránt megjárt katona, a kimondhatatlan nevű tolmácsa pedig egy élőhalott pyarroni lovag… Mint ahogy az is logikus, hogy egy volt pyarroni érkezik a tárgyalások rendbe tételére.

Qus Quar
Kráni rendbíróvá vált pyarroni hős
Feltétel: Nevesített kráni/pyarroni kalandozó
SZP: 7
IGAZ NÉV – Elorand

Nézzük mit is tud ő, mit ért el

[szövetségpontállandó képességegyszeri képesség] Semlegesít célpont ŐSERŐ-vel rendelkező lapot, vagy célpont ŐSERŐ-vel rendelkező lap megsemmisül.
[3MPharci képességegyszeri képesség] Célpont aquir kalandozó sebződik 6 szintet.

– Itt vagyok – recsegte a kráni nagyúr. – Mit akarsz?
Hasonló módon válaszolt, mint a rendbíra szavait nem, csupán a jelentésüket értettük.
– Elsőül: te és minden alattvalód tárgyalni jöttetek, de viszályt szítottatok.
– Ranagol kedvére történt – morrant az aquir.
– Hazudsz! – jött a csontrengető válasz. – Másodjára: a birodalmi felhatalmazásod az Égfakítók javára használtad.
– Amit így megszereztünk, az mindegyik Krán javát szolgálja – mondta a szörnyeteg.
Bárki volt is a jövevény, az aquir gőggel és magabízón felelt neki.
– Hazudsz! – jött a válász. – Azért tetted, hogy kegyeket nyerj vissza vele. A lázadás csak egyetlen esetben igazolható. – Remegett a világ. – Ha sikeres. Elbuktál.
Csak lassan kezdtem kapisgálni, hogy ez a valami vagy valaki nem azért jött, hogy végleg vereséget mérjen ránk. Nem értettem semmit.
– Megváltozott a világ és új idők jönnek – folytatta a mindent lebíró hang. – Az ítéletem: halál. Az én Kránom folytatja a tárgyalásokat.
Furcsa zajt hallottam, s beletelt egy időbe, mire rájöttem, hogy az aquir nevet.
Azután új hang kélt. Olyan volt, mint egy gongszó.
A hímzett bőrköpeny megrogyott. Az aquir szótlanul hanyatlott le, feje nagyot koppant a lépcsőn, vézna teste végiggurult a grádicsokon és hangtalan terült el odalent. Kiterítve, mint a vadak. Csuklyája hátracsúszott, összevarrt, festett szemei a csillagos eget bámulták.

Hát igen, a hetedkorban vigyázni kell az aquir fajzatoknak ezentúl…meg a kerengőskerengős zsonglőröknek is kétszer meg kell gondolnia, hogy szembe száll-e a Belső Birodalommal…

A pusztítás után nézzük mi van még a tarsolyban

– Pyarron gyermekei – szólalt meg a rendbíra. Mindent lebírón gördültek a varázsbeszéd hangjai a sziget fölött. – Tárgyalni jöttetek, és tárgyalni fogtok. De most az én Kránommal.

Nem érkezett válasz. Az embernem tagjai némán bámulták a jelenést.

– Szövetséget kötünk, de nem Amheró-Un, a hamis isten miatt. Szövetséget kötünk, mert a Kilenc közeleg. Szövetséget, aminek végén ott a Fekete Hold. Az új idők szövetségét Krán akaratából, ami a nyolcadik világkorba vezet.

Senki nem válaszolt. Mit is mondhattunk volna?

– A közös múltunk miatt teszünk így – folytatta a rendbíra. – A közös jövőnk miatt, hogy ami egykor elvált, egy legyen megint.

Friss szelek keltek az örvény szemében, hűvös, hajnali szelek. Lágy kezekkel hajtották szét a mindenre ráülő füstöt. A kék hold keskeny sarlója lassan elolvadt a lassan forgó vízfal peremén. Csak a csillagok ragyogtak fölöttünk és középen a roppant alak.

– Szavunk és szándékaink hitelére egy óereklyét hoztunk nektek – zengte az óriás. – A legbecsesebbek közül való, ami csak a legrégebbi időkből, az Egy kegyelméből ránk maradt.

Páncélba bújt jobbja lassan moccant, s intésére életre kelt az egyik kísérője. Sötét kelmékbe burkolt, férfikarnyi tárgyat emelt meg szótlanul. Eddig pajzsnak gondoltam.

– Egy shum-qo maszkot, közös őseinkét.

[állandó képesség] Irányítója kráni/pyarroni kalandozóinak alapszintje és minden alapképessége 1-gyel nő.
[állandó képesség] Irányítója támadás/hatalomszó akciólap leidézésekor X MP-t helyettesíthet 2X SZP elköltésével Qus Quarról.

Egységben az erő. Akinek voltak kétségei még az A’frad megjelenése után is a harcok alakulásáról….tessék leporolni a khag haragjákhag haragját, a befejező vágásbefejező vágást, a lefejezéslefejezést, vagy a szívbe döfésszívbe döfést. Kelleni fognak. Lehet a jövő elhozza az első 5 MP értékű akciólapot is…. Nem Qus Quaron fog múlni a zúzás, ha ranagol akarat ezt kívánja.

Márpedig ezt kívánja.

Jabbah