Szereplők
- Arvion, a tiszt: Pyarroni, a Vastenyerek rend paplovagja
- Bardar, a menekült: A Theemeth hadoszlop egykori rinnája, gorviki önkéntes
- Yarriella, a vívónő: Shadoni nemes, bajvívónő
Hajnali invitálás
– Csak hívj, és kijuttatlak titeket – suttogta egy hang az álmodónak.
Legyen szép napod
A pyar különítmény a homokdűne mögül már órák óta figyelte az amundok által megszállt oázist, amikor kelet felől egy porfelhőt vettek észre közeledni. Nem várt vendég lehetett, mert riadót is fújtak a porevők.
– Lőttek a meglepetés támadásnak, azt ugye tudod – fordult Bardar a sokat látott bajtársa felé.
– Valami magánakció lehet, az egyesített erők hadállásán tudnak rólunk.
Amint látótávolságba értek a támadók, kivehetővé vált, hogy egy nő vezeti a csapatot.
– Ki ez a nő?
– Sosem láttam korábban, de majd illően eltemetjük – élcelődött a dzsad.
– Mondtam már, ha órákig főlök a napon, nem jól viselem a vicceidet. Készüljünk! – tekintett körbe a csapaton. – Láttátok, az amundok beterelték a rabokat a barlangba, nem tudjuk kihozni őket, mint ahogy terveztük.
A mélyben
– Mostmeghalunkmostmeghalunkmost… – hadarta, majd meglátott egy mécsest a terem közepén. Végtelen fáradtság és kín gyötörte a testét, de a lába mégis szinte önálló életre kelt, elindult arra.
A csata
A támadáson mindenki meglepődött. Az amundok és a shadoni zászló alatt harcoló hölgy csapata magán a tényen, a pyar paplovagok pedig a sikeren. Tudták, hogy az amundok a kék hold feljövetelekor megállíthatatlanok, de a delelő nap alatt levezényelni egy sivatagi csatát azért mégis csak őrültség. Ők napnyugta előtt támadtak volna, a foglyok kimentése után, de az élet átírta a terveiket.
Arvion fél szemmel követte az egyik paplovag, Tiglan ténykedését, mert ő a kard helyett a csatabárdját részesítette előnyben. Mind jól ismerték Trabbal harcmodorát, de Tiglan délvidéki barbár felmenőinek köszönhetően kicsit még felül is múlta híres vezetőjüket ebben a fegyvernemben. Ahol megjelent, ott csontok törtek, izületek szakadtak, végtagok repkedtek. Fegyverét kifejezetten az amundok elleni harchoz szabatta át, az él kialakítása a lecsapó menethek megakasztására kiváló volt. Arvion is kedvet kapott az ilyen harchoz, fegyverövéről levette csatacsákányát, és azzal kezdte el aprítani az ellent.
Az amundok nem jól viselték a kétfrontos támadást, egészen visszaszorultak az állásaikba, miközben a másik oldalról a hölgy csapata sem csökkentette a nyomást. A shadoni hölgy alig foglalkozott a pyar kompániával, láthatóan csak az amundok pusztulása érdekelte.
A győzelem karnyújtásnyira volt, amikor egy váratlan esemény szakította meg a csata menetét.
Tűz, jöjj
Óriási robajjal egy tűzcsóva ömlött ki a barlang száján. A csata megállt egy pillanatra, mindenki arra fordult. Az elszenesedett amund testek és üveggé olvadt homok maradt csak a bejárat közelében.
– Egy ordani, itt? – nézett Arvion a dzsad felé.
– Talán, de úgy tűnik, a raboknak vége. – ingatta a fejét Bardar.
– Hátha ő tud valamit – intett a másik csapat vélelmezett vezetője felé.
A shadoni már egy kivéreztetett amund hátán üldögélt. Ahogy közelebb értek, rájuk emelte a tekintetét és kérdőn nézett rájuk – Valaki közületek van ott bent – kérdezte, és a fejével a barlang szája felé intett.
– Mi reménykedtünk, hogy ön többet tud erről. Mi egy felderítő szabad csapat vagyunk, az én nevem Arvion, a társam Bardar. Ki tisztelhetünk önben?
– Yarriella, kardom a Szent Légiót szolgálja. Mi is egyfajta felderítésen vagyunk itt.
Épp folytatta volna a bemutatkozást, amikor egy újabb esemény vonta el a figyelmüket. Kilépett az elszabadult tűz gazdája a napfényre. Izzó tűzaura nyaldosta körbe pikkelyes testét, léptei nyomán újraolvadt az ibarai homok. A morquor nem sokáig várt, célba vette az összegyűlt társaságot, de csóvája csak az amund tetemét emészthette el.
– Ezt hívják végszónak, uraim – kacsintott viadornő, majd a démon felé iramodott.
– Fújjuk el ezt a pislákoló lángocskát is – indult utána Arvion is.
– Hamu-száj – vigyorgott saját szójátékán Bardar.
Szerencsére senki sem hallotta, mert akadt jobb dolga is.
Lapok
Hagyjuk most hőseinket kicsit magukra, hogy megtalálják az elszabadult démon legyőzésének módját. A történetről pedig a kártyák felé fordulunk. Jöjjenek először az új támadás akciólapok.
1 MP Csatabárd éle
HARCOS, Paplovag
ID: Pillanat AT: Támadás F: Harc S: 2
Közelharci támadás
Sikeres támadásdobás esetén játékosa húz legfeljebb 2 lapot.
1-ért 2 seb, az elmegy, viszont húzhatunk vele két lapot is. Engem ez a Végzetes vágásra emlékeztet, itt kevesebb lapot kapunk, viszont azt fixen. Márpedig jól fog jönni bontotton ez, amikor egy Árnylidérc, vagy egy Vulak-küldött kiüríti a kezünket.
1 MP Csákánylendítés
HARCOS, Paplovag
ID: Pillanat AT: Támadás F: Harc S: 2
Közelharci támadás
Sebzése 1-gyel nő, ha leidézője harcos, lovag vagy paplovag alkasztú kalandozó.
No, tehát 1-ért 3 seb, végre. Vagyis nem teljesen. A harcosok közül a fejvadászok, gladiátorok, bajvívók nem kapják meg a plusz sebzést. (Csak zárójelben: a Barbár és az Amazon igen, mert “Barbár és Amazon alkaszt teljesíti a Harcos feltételt is.“) “De akkor mér’ nem úgy van a kaszt rajta?” Azért, hogy egy vegyesebb pakliba is bekerülhessen. Nem fogja a kezet, a többiek is tudják használni, csak akkor nem 3-at sebez. Csákány? Csákány.
Van még egy akadálylap is mára, aki kicsit kilóg az eddigiek közül, mert nem előholt.
2 MP Elszabadult Morquor
A Tűzköpő, démon
Bestia
SZÁM: 1. TÁMADÁS: 12. SEBZÉS: 2.
Sebzése nem csökkenthető.
Nem céloz, hanem támadását véletlenszerű kalandozóra osztja ki.
2 MP-ért 2 seb véletlenszerű kalandozóra, és ez a seb nem is csökkenthető. Egész jó. Erősségben nagyjából Nalreth-szintű, amit GY-Á versenyen elég sokszor használnak. Viszont ezt a bestiát nem fogja erősíteni a Káosz-Vulak szentélye bontotton, de ennek örülünk. Legfeljebb marad a többi toronyszintre is akadálylapunk.
Zárszó
A mai lapbemutató azért pazar, mert lezár egy szakaszt a kampányban. Most már összehasonlíthatjuk a Kezdőkészletben megjelenő támadásokat és az akadálylapokat. Nézegessük csak, hogy melyikbe nem nagyon szeretnénk belefutni a bontotton. Jó készülést.