Elfeledett Hősök 9. rész

A mai írás az eddigiektől eltérően nem egy hős köré épül, a jelenlegi új hullámos játékkörnyezetre reagáló low-budget ellenpakli követezik. Bár a félévzárón nem tudtam részt venni, azt megelőzően teszteltem a többiekkel a sárkánytűzben és a Cantinában. Gyíkok, Oquicorr, Opálhajós, szettes és szólítós Amt-Nar is volt porondon. Már a baráti tesztelések előtt is megfogalmazódott bennem, hogy a jelenlegi ÚH legerősebb lapja az Ófa ága. Aztán mikor a 4/2-es gyík rendületlenre aprította az Opálhajóst, mert a 6 lapba még az ágyassal se tudott hadiszerencsét vagy fájdalomkizárást húzni eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha kézméret csökkentésre építenék egy mókapaklit? Igen a KNK és a lúnírpajzs kirotált (AKÚ-n viszont a lunírkereső titkokkal nagyot üthetnek!), de vannak azért még itt lapok bőven, még ha nem is használja őket a kutya se.

A Cantinás klubnapra a félévzáró előtt össze is dobáltam egy laza 55 lapot és csak a hecc kedvéért ki is próbáltam (40-re szűkítve), mert miért ne? Kitérő: ha észben tartjuk, hogy van csere paklink, akkor nem is olyan nagy mágia optimális méretűre szűkíteni a koncepciót, minden más befér a cserébe. Nagator-ékal Ékal csillagterme vonalon igen aktívan tudjuk használni a cserepaklit, a felesleges lapok helyett az éppen optimális ellenlapok számát tudjuk növelni és győzelmi kondíciónk is van. Tehát fontos a jól átgondolt cserepakli építés, gyakorlatilag minden várható ellenfél ellen fel tudunk készülni, ami adhat egy egészséges magabiztosságot, felkészülten ülhetünk le meccselni. Kitérő vége.

Aztán a lejátszott jó pár meccs után úgy voltam vele, hogy ezzel a paklival el is indulnék félévzárón, de sajnos nem volt jó az időpont. Mivel már tudjuk, hogy mi is történt a félévzárón és ismerjük a top paklikat, azt mondom oda is érhetett volna az élmezőnybe. Nézzük mi is csinál a pakli az elképzelt egyes ellenfelek ellen, mesébe szedve:

Az Ediomad mélyén megbúvó aquirok csak a kedvező pillanatra, a korforduló eljövetelére vártak, hogy romlást és kárhozatot terítsenek szét Yneven, a lakói behódoljanak a Nyirkos világ urainak. Ha ez utóbbi végül nem is sikerült, mérhetetlen pusztítást és kárhozatot szabadítottak az egymással öldöklő háborúban álló népekre, hogy aztán a kyrek hódítása mindent elsöpörjön…

1. kör: Az elf rögtön megérezte az ediomadból kiáradó őserő negatív hatásait, de túlontúl elfoglalt voltak a Falánk vezette ork hordák elleni háborúval. Túlélt már ő sok mindent és a korcsok hatalomszavai sem tudtak benne kárt okozni, nem félt. Az aquirok nem mutatkoztak, de egyre fullasztóbb, szűkebb lett a tér, az ófa ágának ereje növekedett. Aztán kacajt hallott, de már késő volt. Pusztító tűzvihart szabadítottak csapatára és tömegestül rontottak rá a Kárhozott király alattvalói. Az életéért kellett küzdenie, serege megsemmisült, az aquirok ostromzárja körbeért, elfogyott a levegő.

2. kör: Az ork nekromanta az ősi erő fenyegetéséből semmit sem érzett, azonban ha figyel a jelekre még időben válthatott volna. De nem tette, csak a saját növekedésével, hízásával volt elfoglalva, nem kímélve az erőforrásait, 3 légiót is az elfek elleni biztos halálba küldött, úgyis élőhalottként újraéleszti seregét. Végzetes hiba volt. Az ófa ágának ereje egyre erősödött s a Kárhozott király küldöttei is feltűntek. Falánk csak kinevette a küldöttet, gyengének, hatalom nélkülinek gondolta, elméje az elesett seregek feltámasztásán járt. Hátat fordítva a követnek még hallotta a különös szót aztán a tér szűkülését és a levegő hirtelen elfogyását érezve már tudta, hogy vége. A kárhozat pusztító szava halálosnak bizonyult. Az ork seregekre sötétség borult, sokan erejüket vesztették, vagy csapdák tengerében hullottak el. Aztán a kizúduló ellenség hadállásaikat is egyre elfoglalta, a csata végleg elveszett.

3. kör: A mágusfejedelem szövetségben állt ediomaddal, nem várt támadást felőlük, így a szűkülő erőtérnek sem tulajdonított különösebb jelentőséget. Bízott a kőkörök és a papjai erejében, no meg az ediomadból származó tanácsadóiban. A kárhozat terjesztői azonban mozgásba lendültek. Hatalomszavaikkal megbetegítették, aquir tanácsadóit lemészárolták, a gathölökre mágikus sötétség borult. Minden reménye a kőkörökben és a nudumalokban maradt, mert más erőforrásai teljesen beszűkültek. De hitvány remény volt ez. Az aquirok pusztítását a hódító kyrek előhada finanszírozta a háttérből, a hóhajúak helyett a piszkos munkát a frissen szövetséget váltott ediomadiak végezték el, hogy majd később maguk is hátrálni kényszerüljenek. Az aquirok a kőkörök közül is elfoglaltak néhányat és végül pusztító csatában erődítményeit is bevették.

4. kör: A lázadó gyíklények vezére kiküldte seregeit a betolakodók megállítására, de nem számított a semmiből előlépő szörnyszülött érkezésére, a valóság meggörbült és odaveszett a sereg. Bár nem akarta, de végül mégis a követ fogadása mellett döntött, jól csapdába csalja és végez vele. Alábecsülte. Az aquir szavai nyomán az od ereje kíméletlenül elpusztította, esélye sem volt. Ha talán az alakváltók időben jönnek… De nem jöttek, az aquirok módszeresen korlátozták az erőforrásait a háttérből, nem bízták a véletlenre…

5. kör: Az őssárkány magabiztos volt. Mérhetetlen erőforrások, taktikai előny és védelem állt rendelkezésére, nem törődött az ófa ágának negatív következményeivel. A nagator az égi hajóval késett, az ófa ága erősödött és a kárhozat is megjelent, egyre fogytak a lehetőségei. A támadás a legváratlanabb helyről érte és a legérzékenyebben: a szövetségesén. Bár sikerült megmentenie a gnómot, a tűzvihar ellen így már nem volt védelme. Az aquirok sorsdöntő csatára indultak, minden erejét össze kellett szednie az ellenállásra. A talizmánok és az od pusztítása azonban menekülésre kényszerítették, a csata elveszett.

6. kör: A vándor magabiztos volt, mint mindig ő a jövő erőforrásaival rendelkezett, amivel egyik másik nép sem. A hirtelen ráboruló sötétségre azonban nem számított. Erőforrásai elvesztek és kilátása sem volt azok visszaszerzésére. A kárhozat hírnöke is megjelent tovább rontva a helyzetét, megmaradt felszereléseit pedig tyrrano haragja zúzta le. Az első hirtelen támadást még időben észrevette, aztán hirtelen nem kapott levegőt, behorpadt a tüdeje és vége volt. Az pusztító ősi erők tömegei ellen nem volt megoldása.

7. kör: A gathöl nem adta fel a sötétség ellenére sem, hogy a Néma nagyurat szólítsa és a mágusfejedelmet feltámassza. Az idézéskor azonban a valóság megrepedt és egy visszataszító lény szipolyozta el a varázserejét. Erőt kellett gyűjtenie és ellenszert találni, de semmit sem talált, az aquirok lázasan dolgoztak minden lehetőségének az elzárásán. Mégis sikerült végül, a néma Nagyúr megjelent, de a sötétség erejét vette, nem tudta már Amt-nart szólítani. Az aquirok nevetve nézték a vérszegény próbálkozást, majd az elfektől ellopott kormányost kényszerítve diadalt arattak.

8. kör: Mindenkit legyőztek, de mint, ahogy ők is elárulták a crantaiakat, a kyrek is csak a saját érdeküket nézték. A csatamágus az agitátorok és a famor gyorsan partot értek és nem kegyelmeztek. A vámpír érkezése után esélyük sem volt. Számbeli fölényükkel és mérhetetlen erőforrásaikkal nem vehették fel a versenyt, ediomad csarnokaiba szorultak vissza sebeiket nyalogatni és egy újabb lehetőség eljövetelét várni. Bár vesztettek romlás, kárhozat, viszály és pusztulás maradt mögöttük, mindenkit emlékeztetve az ediomadban szunnyadó óriási erőkre.