Ha valakiben otthon megfogalmazódik egy kérdés, akkor mielőtt azt felteszi bárkinek bármilyen fórumon, nyissa meg a játékszabályokat, és próbáljon kicsit saját maga utána nézni! Nem lustaságból mondom ezt, az egyszerű segítő szándék vezérel, ugyanis ha valaki elkezdi tanulmányozni a szabályokat, rengeteg hasznos ismeretanyagot tud magának szerezni! Amikor valaki az egyik fejezet egymondatos részében találja meg (vagy legalábbis keresi) a választ a kérdésére, ahhoz előbb el fog olvasni több kapcsolódó szabálypontot, és ezzel már előre megalapozza magának azt a tudást, amire a későbbiek során szüksége lehet, amivel játéktudását építheti. Ha pedig a választ mégsem lelte meg – mert mondjuk egészen fifikás a felmerült probléma –, nyugodtan forduljon hozzám vagy a bírókhoz.
Ez a cikksorozat arról szól, hogy az olyan kérdéseket tisztázza, amelyekre a válasz kissé körmönfontabb, illetve hogy olyan dolgokra, szabályokra hívja fel a figyelmet – és elemezze azokat –, amelyekkel gyakran gyűlik meg a játékosok baja vagy éppenséggel gyakran siklunk el felette. A mai cikk témája egy olyan lap, amellyel kapcsolatban a kérdések zöme a fenti módszerrel bárki által megválaszolható. Mindazonáltal nézzük, mi a helyzet a 
Határerőddel!
A Határerőd mindig is egy olyan lap volt, amivel kapcsolatban felmerültek kérdések: mikor kell használni a képességét, el lehet-e dönteni egyáltalán, mikor érvényesül a képessége, stb. Először is nézzük az alapokat, íme a lap pontos szövege:
“[
] Ha irányítója legalább 3 nem jelző kalandozóból álló csapatot állít ki, akkor az adott sorelhagyó manőver sorelhagyás fázisaiban semmilyen ellenséges hatás nem hat csapatára és a sorelhagyó manőverből a csapat egyik kalandozója éberen tér vissza Sorába. Egy fordulóban egyszer érvényesül.”
Képtelenség lenne most minden kérdésre válaszolnom, ami a lappal kapcsolatban felmerülhet, azonban van pár tisztázó jellegű megállapítás:
Ez a képesség nem aktivizálandó. Ez egy olyan képesség, ami a feltételének teljesülésekor azonnal érvényesül, nevezetesen „Ha irányítója legalább 3 nem jelző kalandozóból álló csapatot állít ki”. Ezeket hívjuk időzített hatásnak. Ez az én rövid, egyszerű magyarázatom, de íme a szabály leírása:
Játékszabályok, 6. fejezet, 2. pont: „Időzített hatás: Folyamatosan működő állandó képességek kivételével az összes olyan hatás, ami egy adott feltétel teljesülése esetén, vagy pedig egy előre megadott későbbi időpontban lép érvénybe…”
Tehát – és ezzel a második tisztázandó dolog jön – érvényesül a képesség feltétele, és azonnal érvénybe lép a hatás. Ekkor és nem később kell megnevezni azt a kalandozót, aki éberen fog visszatérni a Sorba. Jelen esetben ez a hatás nem használ időfonalat.
Végül pedig nézzük a „legbonyolultabb” kérdést a témában: Határerőd mellett 3 nem jelző kalandozó elindult Ostrom manőverbe, megneveztem az egyik kalandozómat, aki éberen fog visszatérni a Sorba. Az akadálylapok aktivizálása fázisban az ellenfelem 
Óriáspók hálóját aktivizál. A megnevezett kalandozó sikertelen mentődobást tesz. Éberen vagy pihenőben tér vissza Sorába?
Az Óriáspók hálójának (számunkra fontos) szövege: „Az összes ellenséges kalandozónak Fizikum Mentődobást kell tennie. Amelyik kalandozó elvéti, az visszakerül Sorába pihenő helyzetben.”
Röviden itt az a kérdés, hogy melyik az erősebb hatás. A teendő tehát, hogy megnézzük a szabályt a lapok felülbírálásának sorrendjénél:
Ötödik fejezet, 10. pont, H-alpont: „Ha a fentiek alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatás bírálja felül a másikat, akkor a később érvényesült bírálja felül a korábban érvényesültet. Az érvényesülés időpontját az alábbiak szerint kell meghatározni:
– Ha a hatás használ időfonalat, akkor az időfonalból való visszafejtés a mérvadó.
– Ha a hatás nem használ időfonalat, akkor a lap játékba kerülésének időpontja a mérvadó.”
Ezek alapján ebben a helyzetben az Óriáspók hálója az erősebb hatás. A válasz talán némi kifejtést igényel, íme az indoklás:
– Tudjuk, hogy a Határerődnek időfonalat nem használó képessége van (lásd fentebb). Így a képesség érvényesülési időpontja a lap játékba kerülése.
– Tudjuk, hogy az Óriáspók hálójának aktivizálása (és így érvényesülése) időfonalat használó hatás. A lap képességénél tehát az időfonalba kerülésének időpontját kell vizsgálni.
Ha a fenti két megállapítást összevetjük, azt kapjuk, hogy a pókháló érvényesülése mindenképpen későbbi időpontban történik, mint a Határerődé, mivel a Határerőd leidézésének időpontja mindenképpen korábbi időpontra tehető, mint a pókháló időfonalba kerülése. Valamikor egyszer leidéztem egy Határerődöt, míg egy másik (egész biztosan későbbi) időpontban pedig időfonalba került az Óriáspók hálójának hatása. Ha úgy tetszik, mondhatjuk, hogy a Határerőd valamikor a múltban érvényesült (nem a Múlt pakliban, félreértés ne essék!), az Óriáspók hálója pedig ehhez képest mindképpen később (mondjuk, hogy épp a jelenben).
Legközelebb újra találkozunk!
Maradok tisztelettel,
Csörnök Tamás
“