Vannak pillanatok, amikre próbálunk felkészülni.
Vannak pillanatok, amiket próbálunk elkerülni.
Hogy ki melyik állításnál melyik pillanatra gondol? Ki tudja.
Egy biztos. Az élvezsigerelő és áldozatai egyaránt gondoltak haláluk pillanatára – mármint az áldozat halálának pillanatára… Mindketten úgy gondolták, ez egy későbbi pillanat lesz. Hogy melyikük mennyivel későbbre saccolta, ott már elválnak egymástól az álláspontok…
Amit viszont egyikük sem gondolt, az az, hogy kisvártatva újra találkoznak.
Arra talán még emlékszik mindenki, hogy az élveboncoló pusztító őrjöngésbe kezd a dzsad rinnák között…
Az izmok kezdenek tiltakozni, az élet védi önmagát, a tombolás horizontja közeleg, mint a délibáb a sivatag peremén. A harci mén is fárad. A vérveszteség, a tempó, az igénybevétel… Hiába a harctéri szagok adta adrenalin, a vágta szelídül. Lovagunk teste réges-rég átvette a ritmust, amit a másfélkezes kard, a vért, és a ló diktál. Hirtelen kirántják ebből a ritmusból – ínszakasztó zökkenés, gerincfacsaró rándulás. A tébolyult dühöt némiképp kitisztítja a fájdalom. Az érzékszervek információt habzsolnak, keresik a fájdalom forrását, hogy birtokosuk tervet kreálhasson az elhárítására. Erre töredék-szegmensek elegendőek.
A ló nyakát szegte. A pofára esés a harctér újabb mesterműve: a daráló bezuhant a darálnivaló közé.
Nincs komoly gond. Fej, nyak, kezek, lábak mozognak. Talpra, Talpra, azonnal…
Ám megérkezik a kissé lemaradt lovasroham, a feltápászkodást a cunamiként érkező áradat elroppantja, mint kheb-thueeth a fogpiszkálót. A második tápászkodás már nehézkesebb, a mozgást több tényező is nehezíti. Horpadt a mellvért, egy ló átgázolt a bal térden. Az igaz, hogy a darálnivalót is odébbsöpörte… Ám, ahogy ülepedik a porfelhő, rettenetes sziluett rajzolódik ki: teljes vértes alak, mely mintha hónaljig csúszott volna a lábvasak közé. Zsigerek lifegnek ide-oda, ahogy közeledik. Feje állását Káosz-Metha legnagyobb pátriárkája is megdöbbenéssel szemlélné… Hátából hasonlóan torz szögben mered ki egy meneth maradéka, és egy másik, még bizarrabb függelék, mintha a lapockából egy fakókeselyű szárnyának hatalmas evezőtollai sarjadnának…
A talpraállást ez a látvány még jobban elodázza, mint az e célra alkalmatlanná vált térdízület. De a dühöngőnek bőven volt elég ideje információt gyűjteni és azt értékelni.
Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb…
Hősünk visszaereszti ép lábát a másik mellé, féltérden áll, vállával a földbe döfött kardra dőlve.
A torz angyal szárnyai eközben folyton terebélyesednek, ahogy odaér. Röpke pátosz, ahogy a kompozíció végigméri alkotóját.
A hang, amint megszólal, alig visszaadható, tiszta hang, a harcterektől merőben idegen, határozottan, de üresen kongó kegyetlen tenor:
Emelkedj fel, tanítványom és jöjj velem a Shibara gázlójáig. Káosz-Vulak hírnöke vagyok, akit a Legnagyobb Úr küldött hozzád, hogy megtanítsalak, mennyit kell még szenvedned érette, és hogy példát adhass belőle másoknak.
2 Mp A szenvedés angyala
Káosz-Vulak küldötte, élőhalott
BESTIA
SZÁM: 1. TÁMADÁS: 9. SEBZÉS: 3
A megsebzett kalandozó irányítójának el kell dobnia 1 véletlenszerűen választott lapot Kezéből.
Én most megöllek. Nem úgy ahogy te engem. Hanem igazán.
Ezzel benyúl elől a mellvért roncsai közé, és váratlan határozottsággal áthúzza a nyíláson a nemrég odaszorult menethet. Ahogy végez a mozdulattal, fogást vált, és mint egy királynő, aki lovagját avatja, az élvezsigerelő vállához illeszti, hegyével lefelé. Ahogy meghallja a Halott indul hozzád… első szavait, erőlködés nélkül, lassan betolja a lapocka és a tüdő közé a menethet. A zsoltárhoz a mélysivatagi és gorviki acél velőtrázó zenei aláfestést kölcsönöz. A markolat éppen odaér a tizenharmadik strófa végén a vállvas illesztékéhez. A halotti zsoltár elfúl, mire a kegyetlen hang folytatja:
Előttem jársz és szolgám leszel. Ha nem okozol kínt, elárasztalak a sajátommal. Indulj, és tégy belátásod szerint.
Kicsit sterilebbre fordítva a szót: A Vulak-szentélyekről és az ott felhalmozott katonai erőforrásról értekeztem legutóbb. Itt egy példa olvasható a felhalmozás egyik lehetséges módjáról. Maga az ügynök még nem lepleződött le teljesen, de egy másik vazallusa már színre lépett. Nézzük tovább, miket rejthet egy ibarai Vulak-szentély!
1 mp Árnylidérc
Élőhalott, boszorkánymágia áldozata, arich
BESTIA
SZÁM: 3. TÁMADÁS: 9. SEBZÉS: 0
Minden sikeres támadása után az ellenfélnek el kell dobnia 1 véletlenszerűen választott lapot Kezéből.
Nem a sebzés a fő probléma vele, illetve a pajzs, páncél, gyógyítás, sebzéscsökkentés haszontalan. 1 mp-ért 3 lapot dobatni kézből, szerintem majdnem broken. Ha a SZÁM nő, ez az érzés fokozódik. Ha a támadás nő, úgyszintén. Ha meg még a SEBZÉS is… Ugye, ugye; szép, szaftos és étvágygerjesztő?
MDani